Kifejezetten a híres teleregény irója irán érzett, nyomdafestéket nem tűrő módon kifejezhető érzéseimet most nem tárom a nagyvilág elé, de az ebből ihletett dalt igen.
Egyszer volt, hol nem volt
népmese mi rólad szólt
Sorozatban adták
Nem is vetted észre
Te voltál a főhős
A történet közepe
De más lett a színház
Más lett a főnöke
Megtörtént minden
szempillantás alatt
Nekünk csak morzsa
Mi asztalról maradt
Osztozzatok rajta
Illően és szépen
Porondmester mondja
Ostyával kezében
Érzed hogy baj van
Recseg ropog minden
És ott ahol keresed
Csak a válasz nincsen
Korrupt a rendszer
Korruptak a szolgák
Nem veszhet el így
A szent anyaország
Tettre hívlak téged
Békélj meg magaddal
Végy egy nagy levegőt
És indulj meg azonnal
Együtt erő vagyunk
ehhez nem fér kétség
Mi gyakorolni fogjuk
A népfelség elvét
A Duna sem hagyja el
Ok nélkül a medrét
Betartják majd végre
Az úristennek rendjét
Fogd fel úgy
Mint hazai turizmus
Így indít be téged
A magyar impulzus
